A humanoidok legújabb hülyesége, hogy "böjtölni" fognak. A házigazdám nagyon kedvesen elmagyarázta, a böjtölés annyit tesz, hogy egészen húsvétig (már az ünnep neve is szimpatikus, nem tudom, mit kezdenék, ha lenne egy "zöldségvét" nevű ünnepük - azt hiszem, levetném magamat egy szakadékba) nem esznek mást, csak... - és most jön a durva rész -
... Zöldséget! Bizony, a humanoidok nem hogy nem ünneplik a zöldségek fogyasztását, ami elvárható lenne, ha már egyszer társaink az életüket adják azért, hogy ők a primitív nyelőcsövükön keresztül lejuttassák táplálékként a primitív gyomrukba, ahonnan aztán olyan formában távoznak a szerencsétlen földi maradványai, aminek már a definiálása primitív. Nem! Ők a zöldséget olyannyira alap táplálékként tartják számon, hogy számukra még az ételek között is egy alsóbb szintet képvisel. Idáig azt hittem, brokkoliszószt (Uram, kegyelmezz!) esznek hússal, de most kiderült, hogy még ennél is rosszabb: brokkoliszószos húst esznek! Azt hiszem, egyre jobban felháborítanak ezek a humanoidok... Nos, nekünk zöldségeknek itt nincs kultuszunk, úgy tűnik (hüpp), és ami még elkeserítőbb, hogy ezek egy napot nem bírnak ki anélkül, hogy ne zabálnának minket... Illetve, ha mégis, akkor még a kis humanoid társainak áll feljebb, és záporoznak az olyan megjegyzések, hogy "Miért nem eszel több zöldséget?" "Látod, milyen egészségtelen vagy, nem is eszel zöldséget!", vagy "Répa, meddig akarsz még blogolni, ma még nem is néztem meg a Facebookom" - ez utóbbi nem ehhez kapcsolódik, csupán gondoltam, megemlítem, hogy mekkora terrorban élek itt. A humanoid utódok egy napig nem bírják ki anélkül, hogy ellenőrizzék magukat a Humanoid Nyilvántartó Rendszerben, és ezért még hajlamosak az én közhasznú (legalábbis az én községemnek hasznos. Őket le fogjuk kaszabolni. Hihihi...) tevékenységemet szabotálni csupán azért, hogy a virtuális tér által manipuláltassák magukat. Veszélyes egy népség ez... Tudom, mi következik most. A gonosz humanoid kitúr a helyemről, és online kommunikál a fajtársaival. Én azt hiszem, elhúzódom a vackomba, folytatom a tegnapi hadifegyver-tervezetemet, és közben gonoszul nevetgélek. Illetve csak gonoszul kuncogok. A legutóbb, amikor gonoszan nevetgéltem magamban, az egyik humanoid meghallotta, és iszonyat furán meredt rám. Igaz, egy nagy sült répa volt a kezében, ami azóta is kísért rémálmaimban, így azt kell mondjam kölcsönösen a frászt hoztuk egymásra, valahogy még is az az érzésem, hogy ha a bizalmukba akarok férkőzni, hanyagolnom kell a hangos gonosz nevetést. Mármint, ha éppen a bázisukon vannak. Úgy tűnik, a humanoidok nem preferálják.
Zöldségek, Ti azért nevessetek jó hangosan és gonoszan odahaza! - Répa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése