2013. február 24., vasárnap

Mélyebb betekintés a humanoid kultúrába (megrázó!)

A mai napot a humanoid utódokkal töltöttem, megkértem, mutassák meg, mivel szeretik a humanoidkezdemények átmosatni az agyukat. Vagy ahogy ők mondják, hogyan "szórakoznak". A két nőnemű humanoid utód összenézett, és nagyon sejtelmesen csak annyit mondtak: "Tvájlájt". Ekkor még nem tudtam, hogy ez mit jelent... Édes régi szép idők!
Amikor az idősebb humanoid utód berakta a televízióba a programot tartalmazó lemezt, már sejthettem volna, hogy itt valami brutális következik. A fiatalabb humanoid utód kajánul rám mosolygott, majd megkezdődött életem legpokolibb másfél órája...
Hogy mi is ez a "Tvájlájt"? Mint kiderült, különösen az ifjabb humanoidok nőnemű alfaja igencsak szereti erre a tudatmódosító programra csorgatni a nyálát.
Elmesélem, miről is szól: egy sápadt arcú, fiatal humanoid lány drámaian halad előre a hídon a humanomnibusszal (igazából nem sikerült kiderítenem, mi a humanoidok magán közlekedési eszközének a neve, ezért értelemszerűen a humanomnibusz nevet adtam neki. A humanoidok csak "kocsiként" emlegetik, ennek azonban utánajártam, és nem egészen fedte le az eszköz nevét, ezért elkönyveltem szlengszónak, és maradtam az általam adott hivatalos megnevezésnél), majd pedig megérkezik egy humanoid telepre. Mellette ül egy rosszarcú férfi, a felvigyázója, majd az elkövetkezendő pár percben megjelenik a nőnek álcázott hímnemű humanoid egyed hosszú hajjal, és családja. A borzalmak csak ezek után következnek... Az elkövetkezendő percekben valósággal forgott velem a világ, megjelent egy - ha lehet - még sápadtabb hímnemű egyed, és mivel a humanoid szociológia alaptörvénye, hogy minél betegebbnek néz ki valaki, annál vonzóbb a fejfenntartás szempontjából, a két fiatal hamarosan potenciális szaporító egyedet kezdett el látni egymásban.
Ezt tetézte, hogy a hím humanoid valójában nem is humanoid, hanem a napfényen csillogó ún. "vámpír". (a "vámpír"  szó is ebből ered: a "vám" a kincsek, földi vagyon, jelen kontextusban a csillogás megfelelője, míg a "pír" a nap bőrre való hatását jelenti) Csak arra tudtam gondolni, hogy ennél még az a szadista Jamie Oliver is jobb...
A két humanoid hosszas gyötrelmét bemutató trilógia (?!) javarészt a humanoid párzási szokások bemutatására épül. Azt az alapkonfliktust dolgozza fel, hogy humanoid, és hát... nem humanoid párosodhat-e egymással.
A két humanoid utód osztatlan figyelemmel követte nyomon ezt a számukra megkapónak számító történetet, én viszont rettegve néztem. Komolyan ez foglalkoztatja az emberiséget?
Később aggodalmaim tovább fokozódtak. Vendéglátóim elmesélték ugyanis, hogy jelenleg komoly kulturális hatása van a vámpíroknak (humanoid kifejezéssel élve: "menők"), és manapság ez mozgatja meg a legtöbb fejlődésben lévő humanoid fantáziáját.
Komolyan mondom, itt jutottam el ahhoz a ponthoz, hogy elkezdtem megszánni az ellenfelemet. Arra a vadászatomra emlékeztet, amikor megtámadtam egy rinocéroszt... Amikor már leterítettem volna, a szemébe néztem, és azt a mély szomorúságot láttam benne tükröződni, amit még soha azelőtt. Mély, barna szemei voltak, és esküdni mernék, mintha könny csillogott volna a sarkában... Olyan volt, mintha az éjszakába néznék, vagy mintha csak egy darabkát látnék a szomorú gyermekkoromból... Sötét volt, de nem fekete. Nem a legjobb, de megcsillant benne a fény. Pont olyan gyönyörű barna, mint az a szomorú szempár, amiből hamarosan kivész az a szikra, ami oly széppé tette...
Na mindegy, aztán elharaptam a nyakát, és megettem vacsorára. Finom volt.
Hol is tartottam? Nos, igen, megszántam a humanoidokat. Egészen őszintén. Később megtudtam, hogy egyes humanoid utódok valósággal ölre mennek, hogy a sápadt, légzési problémákkal küzdő egyed kit választ. Mert hogy két félhumanoid is küzdött a kegyeiért.
Azt hiszem, a napi borzongásom megvolt. Szőrmók a sarokból nézett, és röhögött rajtam. Úgy vettem ki, hogy ő már egy párszor átvészelte, és megszokta. Én remélem, soha többé nem kell látnom. (már Szőrmókot is sajnálom? - Mégis van hatása rám az emberi kultúrának?)
Mindenesetre:
Azt egyelőre nem sikerült megtudnom, hogy milyen rejtett üzenete lehet ennek, miben tudja előnyösen manipulálni a humanoidokat.
Azt sem értem, a humanoidok miért tartják ijesztőnek, ha valaki csillog a napfényben.
De már rajta vagyok.

Addig is:

Zöldségek, ha finomat akartok enni, vadásszatok rinocéroszra! - Répa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése